udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
131
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-131
Névmutató:
Lakatos András
1997. május 10.
Máj. 10-én az RMDSZ Oktatási, Művelődés- és Egyházügyi Főosztálya és a Diaszpóra Alapítvány szervezésében Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban módszertani szórványtalálkozót tartottak a falvakat, iskolákat és közösségeket érintő gondokról. Az RMDSZ képviseletében Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József ügyvezető alelnök vázolták érdekképviseleti szervezetünk cselekvési programját a szórványtevékenységre vonatkozóan. Vetési László "Iskolabusz, bentlakás vagy valami más" címmel tartott átfogó ismertetést a szórványmunkáról. Az iskolabuszok megszervezésének, üzemeltetésének problémáiról szólt Becsky Emese /Apanagyfalu/ 21 gyermeket négy faluból hoznak a magyar tagozatra, Sárkány Ferenc /Beszterce/, a Beszterce Művelődési Egyesület elnöke, Szőke Zoltán lelkész /Tordaszentlászló/, Kónya Tibor lelkész /Magyarpalatka/, Éder Ottó /Arad/, Lakatos András /Kalotaszentkirály/ 6-7 településről hozzák a gyermekeket. A szakmai képzés lehetőségeiről szólt Incze Tünde /Székelyudvarhely/, Deák Márton /Szék/, valamint Tőkés Elek, a Vallásügyi államtitkárság munkatársa. A bentlakások, szórványkollégiumok, iskolatelepítés témakörében Vizi Imre /Kolozsvár/, Wolf György /Kolozsvár/, Farkas Miklós /Segesvár/, Juhász Péter /Hétfalu/, Szegedi László /Kőhalom/, Csicsó Antal /Csíkszereda/, Benedek Imre /Brassó/ ismertették a kollégiumok működtetésének tapasztalatait, a csángó oktatás feladatait, és javaslatokat tettek intézmények létrehozására. - Fischer Fülöp Ildikó oktatásügyi előadó a szórványoktatás megszervezésének aktuális kérdéseit világította meg és ismertette a szórványoktatás anyagi alapjainak megteremtésére vonatkozó törvényes rendelkezéseket. Ferenczi Rita pályázati tanácsadást tartott. A megbeszélésen részt vett Egyed Albert és Berki Anna, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője, illetve tanácsosa./Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1024. sz./2000. március 18.
Kalotaszentkirály általános iskolájába 13 településről járnak a tanulók, így a 156 diákkal működő iskola Kalotaszeg egyik fontos központjává nőtte ki magát. Lakatos András igazgató adott tájékoztatást. A 156 diák közül 57-en elemi tagozatra járnak, 99-en pedig gimnáziumba. Az elemi osztályokban a 43 gyerekből álló magyar tagozat mellett egy 14 kisdiákot számláló román is működik. A gimnáziumi tagozaton a 74 magyar gyerek 5 osztályt alkot; a román részlegen 2 osztály működik, összesen 25 diákkal. Három óvodás csoportunk is van, három nevelőnővel, összesen 45 óvodással. Az iskola 40-45 személyes bentlakással működik, étkezdéjük 40-45 férőhelyes. A diákokat saját iskolabusszal hozzák és viszik. A nemrégiben lezajlott pontozásos jellegű felmérés során a kalotaszentkirályi Általános Iskola olyan pontszámot ért el, hogy kérheti a reprezentatív státust. Az iskola saját jövedelme onnan van, hogy három hektár földet visszaigényeltek az önkormányzattól. Másik jövedelemforrás: nyáron kiadják a bentlakást különböző kiránduló és egyéb csoportoknak. /Szabó Csaba: A kalotaszentkirályi Általános Iskola. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./2000. április 17.
Folynak az RMDSZ-előválasztások, jelöltállítások. Csík terület szervezet: ápr. l6-án előválasztásokat tartottak Csíkszeredában, 25%-os részvétel mellett. Vidéken a részvétel meghaladja az 50 %-ot. - Ápr. 15-én Sepsiszentgyörgyön 26 %-os részvétel volt az előválasztásokon (5955 leadott szavazat). Az előválasztások eredménye: Albert Álmos polgármester-jelölt, ugyanakkor a jelenlegi alpolgármesterek - Czimbalmos Kozma Csaba és Fodor László - az alpolgármester-jelöltek. A tanácsosi lista rangsorolása: Kónya Ádám, Szentes Ádám, Czimbalmos Kozma Csaba, Albert Ildikó, Kató Béla, Nemes Tibor, Pethő István, Gazda Zoltán, Dezső András, Kovács István, Nagy Gábor, dr. Kovács István, , Tulit Attila, Puskás Attila, Fodor László, Kalamár György, Balogh Klára, Jánó Mihály, Tóth B. Csaba. - Ápr. 15-én Kolozsváron a megyei tanácsosok rangsorolását végezte el a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa. A megállapított sorrend: Molnár Géza, Böjthe Dániel, Buchwald Péter, Váncsa Pál, Pállfy Zoltán, Lakatos András, Bitay Levente, Székely István, Pethő Zsigmond, Kerekes Sándor, Török Bálint, Takács Gyula, Barazsuly Emil, Balogh Csaba, Farkas Zoltán. - Ápr. 15-16-án Marosvásárhelyen 13 szavazókörzetben mintegy 7000 választó adta le szavazatát az RMDSZ tanácsosjelöltjeinek megállapítása céljából. Ez a szám azonban nem éri el a Maros megyei szervezet által megszabott 20%-os érvényességi küszöböt. A város polgármester-jelöltje Fodor Imre /a jelenlegi polgármester/. - Ápr. 14-én került sor Nagybányán a városi tanácsosok tevékenységét kiértékelő és jelölő küldöttgyűlésre. A polgármester-jelölt Szaniszló József, a megállapított tanácsosi sorrend: Szaniszló József. Ludescher István, Virág Árpád, Farkas Zoltán, Szentgyörgyi Sándor, Capusan Edit, Vida Zoltán, Simori Sándor, Vlaicu Zsuzsa, Vida István, Székely József, Kölcsez Ferenc. - Ápr. 15-én, Temesváron a Temes megyei küldöttgyűlés meghallgatta, majd rangsorolta a megyei tanácsosjelölteket. A kialakult sorrend:Marossy Zoltán, Bodó Barna, Szász Enikő, Szilágyi Géza, Kása József, Király Zoltán, Ferencz András. Ezt követően a városi küldöttgyűlés a Temesvár városi tanácsosjelöltek listáját állapította meg a következők szerint: Fórika Éva, Halász Ferenc, Oberst László, Somogyi Attila, Bárányi Ildikó, Dukász Péter. Április 14-én Székelyudvarhelyen a széki választmányi ülés megerősítette Antal István jelölését a polgármesteri tisztségre. /Előválasztások, jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17. - 1703. sz./2000. június 24.
Jún. 23-án Kolozsváron beiktatták tisztségeikbe a helyhatósági választásokon megválasztott új megyei tanács tagjait. A tanácsban 10 hely az RMDSZ-é (Molnár B. Géza, Böjthe Dániel, Buchwald Péter, Váncsa Áron Pál, Pálffy Mózes Zoltán, Lakatos András, Bitay Levente László, Székely István, Pethő Zsigmond, Kerekes Sándor), 8 hely a Nagy-Románia Párté, 7 hely a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjáé, 4 hely a Románok Nemzeti Egységpártjáé, 4 hely a Romániai Demokratikus Konvencióé, 3 hely a Nemzeti Liberális Párté, 3 hely a Romániai Szociál-Demokrata Párté, 2 hely pedig a Szövetség Romániáért. A szavazás eredményeképpen Rus Ioan (RTDP) lett a megyei tanács elnöke, a két alelnök: Kerekes Sándor (RMDSZ) és Serban Gratiant (RTDP). /Ördög I. Béla: Megalakult a megyei tanács. RMDSZ-es az egyik alelnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./2001. április 18.
Ápr. 21-én, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban az Iskola Alapítvány megalakulásának öt éves évfordulójára emlékeznek, amelyen a köszöntő beszédeket Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve az alapítvány elnöke tartják. Az Iskola Alapítvány öt esztendei tevékenységét annak ügyvezetője, Somai József ismerteti. Ugyanakkor sor kerül a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozásra, amelynek nyitó előadását (Szórvány, egyház, misszió) Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke tartja. Az Iskola Alapítvány szórványprogramjairól Somai József értekezik, Bodó Barna pedig Iskolabuszok, ingázás címmel tart előadást. Szórványprojekteket ismertetnek Böjte Csaba (Déva), Vízi Imre (Kolozsvár), Farkas Miklós (Segesvár), Szatmári Ildikó (Nagyenyed), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Orbán Mária (Déva), Kun Árpád (Bács), Pillich László (Kolozsvár), Bauer Madarász Ilona (Óradna), Jakab Elek (Medgyes), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Juhász Péter (Szecsele), Szegedi László (Kőhalom), Németh Ildikó (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). A projektek megvalósíthatásának lehetőségeiről értekeznek: Ríz Ádám (Szórvány-támogatási rendszerek), Lászlófy Pál (A RMPSZ szórványprogramja), Halzl József és Veress László (Az Illyés Közalapítvány szórványprogramja), Berényi Dénes, Csete Örs (Az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja), Nagy F. István (Az RMDSZ szórványprogramja). /Öt éves az Iskola Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./2001. április 23.
Az Iskola Alapítvány létrehozásának ötödik évfordulója alkalmából nagyszabású szórványoktatási tanácskozást szerveztek ápr. 21-én Kolozsváron. Az egész napos munkaülésen a szórványoktatás-szervezés terén eredményesnek bizonyult szakemberek, pedagógusok, lelkészek vettek részt, de szép számban képviseltette magát a hazai és magyarországi civil szervezeti szféra is. A tanácskozást Markó Béla, az RMDSZ, illetve az Iskola Alapítvány elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta: az Iskola Alapítvány a magyarság számára hátrányos 1995-ös oktatási törvény megszavazása után született meg. Markó hangsúlyozta: a szórványt nem szabad feladni. Az elnök szerint nem diaszpóráról van szó, hanem "irtásról": olyan közösségről, amely körül kiirtották az erdőt, a levegőt. - Bálint-Pataki József /Határon Túli Magyarok Hivatala/ bizakodó volt a magyar státustörvénynek a szórványmagyarság közérzetére való kihatásával kapcsolatban. Somai József, az Iskola Alapítvány ügyvezetője bemutatta az alapítvány eredményeit. Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke elmondta: a szórvány mentéséhez szükséges lélegeztető készüléket a magyar kormánynak kell beszereznie - az erdélyiek működtetik majd. A szakértő felhívta a figyelmet egy sajátos jelenségre is: egy olyan oktatássérült nemzedék van felnövőben, amelynek tagjai a magyar kultúra amolyan analfabétáiként egyre jobban kiszorulnak a magyar kultúrvilág peremére. - Bodó Barna, a Diaszpóra-Szórvány Alapítvány elnöke az ingázás országos szintű, 1989 óta tartó, fokozatos ellehetetlenülésére hívta fel a figyelmet: nincsenek gyárak, meggyérült a munkások száma, így a munkásbuszok nem állnak rendelkezésre. A meghívott, a szórványoktatás terén komoly eredményeket elért szakemberek beszámoltak munkájukról. A következő helyzetelemzések hangzottak el: Vízi Imre (Theodidaktos - Kolozsvár), Farkas Miklós (Szórványkollégium - Segesvár), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Szatmári Ildikó (Nagyenyedi kollégium), Böjthe Csaba (Ferences kolostor - Déva), Orbán Mária (Dévai líceum), Kun Árpád (a Hunyad megyei Bácsi település lelkésze), Pillich László (Heltai - Kolozsvár), Bauer Ilona (Óradnai Iskola), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Elek (Medgyes), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Szegedi László (Kőhalom), Balázs Bécsi Gyöngyi (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). - Az elrománosodás egyre gyorsabban halad előre a szórványvidékek felől a tömbmagyarság felé, ezt Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő számos riasztó székelyföldi adattal támasztotta alá. - Ríz Ádám, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetője elmondta: Magyarországon eddig nem volt jól körülírt szórványkoncepció, így az Erdély felé irányuló támogatások sem voltak mindig igazán jól összehangoltak. Ahhoz hogy az összehangolt támogatási rendszer beinduljon, a magyar minisztériumnak el kell készítenie a Kárpát-medence szórványtérképét, az erdélyieknek viszont meg kell találniuk a módját annak, hogy más forrásokat is felkutassanak, és igénybe vegyenek, például a román szakminisztériumot. /Szabó Csaba: Ostromlétrák a szórványosodás mozgó falai előtt. Prófétalelkületű emberek az ötéves Iskola Alapítvány jubileumán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./2001. május 11.
Ápr. 21-én ünnepelték Kolozsváron az Iskola Alapítvány megalakulása ötödik évfordulóját, melyet összekötötték a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozással. Markó Béla, az RMDSZ elnöke emlékeztetett: 1995-ben székelyudvarhelyi tiltakozó gyűlésen meghirdették, hogy tiltakoznak és építeni fognak. A szórvány helyett inkább "irtásról" lehetne beszélni vagy ritkításról. Megritkították körülöttük azt a közeget, melyben éltek. Ma már Erdélyben a magyarságnak legalább a fele szórvány vagy kisebbségi helyzetben él. Kötő József, méltató szavak kíséretében az erdélyi civil társadalom nevében átnyújtotta azt a díszoklevelet Bálint-Pataki Józsefnek /Határon Túli Magyarok Hivatala/, amely arról tesz tanúságot, hogy az utolsó tíz évben az építkezésben mindig jelen volt a vártán. - Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke meghatározta a szórványstratégiát. Minden régióban és területen el kell készíteni a szórványmagyarság lokális, teljes, átfogó, gazdasági, kulturális, etnikai, nyelvi, önértékelési rehabilitációs tervét. Az oktatáshoz pénz kell. A költségeket a magyar államnak kell állnia, mert megjelent a magyar nyelv analfabetizmusa. Oktatássérült gyermeknemzedék nő fel. Ez a nemzedék gyakorlatilag nem férhet hozzá saját anyanyelvi információihoz. Egy közösség először oktatásszórvány lesz, utána bekövetkezik az etnikus szórvány. Kihalóban van az a nemzedék, amely még emlékezik valamilyen pozitív magyar élményre. Az új nemzedék nem érti, mit is jelent a mi és az ők. - Bodó Barna, a Diaszpóra Szórvány Alapítvány elnöke az ingázás és oktatás problémájáról értekezett. Valamikor működtek a nagy gyárak, melyekbe ingáztak a munkások és velük utaztak az iskolások is, akik ingáztak. Mára ez megszűnt. - Ezután 19 felszólalás hangzott el, egy-egy terület képviselői referáltak helyzetükről. Vízi Imre (Theodidaktos-Kolozsvár) a tehetséggondozó bentlakás fontosságát emelte ki. Farkas Miklós (Szórványkollégium-Segesvár) egy új épület felépítéséről értekezett. Szatmári Ildikó (Bethlen Gábor Kollégium - Nagyenyed), könyvtárak létrehozását sürgette. Lakatos András (Kalotaszentkirály) szerint a tanügyi törvény politikai fércmunka. Böjte Csaba (Ferenc-rendi kolostor-Déva) elmondta, 200 gyermekkel Déván, 30 gyermekkel Szászvárosban 1995-ben létrehozták a magyar tannyelvű iskolát. A költségek 1/3-át a román állam állja! Orbán Mária (Dévai líceum) szerint meg kell szervezni a lokális stratégiát. Kun Árpád (Hunyad megyei Bácsi település lelkésze) figyelmeztetett, nagyon kevés a magyar gyermek. Ennek megfelelően kell dolgozni. Pillich László (Heltai Közalapítvány-Kolozsvár) a távképzés, távoktatás, Internet fontosságát érintette. Bauer Madarász Ilona (Óradna) a 850 lelket számláló magyar közösség küzdelmeit, eredményeit sorolta fel. 1965-ben megszüntették a I-VIII. osztályos magyar tagozatot. 37 év után megnyílt a magyar nyelvű óvoda. Sikerült felépíteni a Reményik Sándor magyar házat. Vicsai János (Szamosardó): iskolák zárnak be gyermekhiány miatt. Mezőgazdasági szakoktatást kellene létrehozni. Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő: Székelyudvarhely környékén az iskolák elnéptelenednek. 400 gyermeknek szórványtábort szerveznek. Szegedi László (Kőhalom) szerint, az elszegényedés következtében a gyermekek tanulhatnak. 72 gyermeket "fogadott" a családba. Murvai László, a Tanügyi és Kutatási Minisztérium vezérigazgatója jelezte: az az osztály, melyet ő irányít, a továbbiakban is partnere a szórványoktatási gondokkal küzködőknek. Ríz Ádám, a magyar Oktatásügyi Minisztérium főosztályvezetője: Magyarországon nem volt szórványtámogatási koncepció. El kell készíteni a Kárpát-medence szórványtérképét. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója: az Apáczai Közalapítvány a határon túli magyarság támogatására 3 év alatt 2 milliárd forintot közvetített. Ebből az összegből több mint 400 millió forint jut évente az erdélyi magyarságnak. Tibád Zoltán, az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriumi titkára arról a felelősségről beszélt, mely egy ilyen munkával jár. Végül Lászlófy Pál, az RMPSZ országos elnöke, valamint az RMDSZ oktatási alelnöke, Nagy F. István ismertette tevékenységüket. /Csomafáy Ferenc: Tiltakozunk és építeni fogunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./2002. január 20.
Jan. 19-én ülésezett az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes ismertette a jövő évi Kolozs megyei beiskolázási tervet. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy nem egy magyar tannyelvű intézményben számos tantárgyat román nyelven tanítanak, például a kolozsvári Posta és Távközlési Szakiskolában a magyar tannyelvű osztályban csak a földrajzot és a magyar nyelvet és irodalmat tanítják magyarul. Török Ferenc szerint a megoldás egy tiszta magyar szakoktatási központ létrehozása lenne. Kónya-Hamar Sándor beszámolt arról, hogy még mindig tart a Kolozs megyei magyarság összeírása. Korábban a megyében csupán 37 RMDSZ-szervezet működött, ezek száma mára 93-ra tehető. Lakatos András megyei tanácsos javasolta: az MKT bízza meg a megyei elnökséget, hogy a februári küldöttgyűlésre az RMDSZ csúcsvezetőségéhez, személyesen Markó Béla szövetségi elnökhöz intézett állásfoglalás-tervezetet dolgozzon ki. Ebben Kolozs megye fejezze ki tiltakozását azon mód ellen, ahogyan a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) etikai bizottsága elmarasztalta Tőkés László református püspököt, továbbá fogalmazzák meg fenntartásaikat és aggodalmaikat a kormánypárttal létrehozott protokollum megkötésével, illetve annak felújításával kapcsolatban, végül pedig az RMDSZ csúcsvezetősége foglaljon egyértelmű és határozott állást a jelenlegi magyar kormány mellett az őt ért ellenzéki támadások miatt a státustörvény kapcsán. Lakatos indítványára reagálva Eckstein-Kovács Péter szenátor kifejtette: az utóbbi javaslatot egyszerűen veszélyesnek tartja, mivel ez a magyar választásokba való beavatkozást jelenti. /Papp Annamária: Több konkrétumot az új protokollumba. Megyei küldöttgyűlés februárban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./2002. január 23.
Neves tudósok" szorgalmasan gyártják azokat a bizonyítékokat miszerint a csángók nem magyarok. Dumitru Zaharia professzor, miután még azt is kétségbe vonta, hogy magyar népesség, sőt Magyarország is egyáltalán létezik, megállapította, hogy a moldvai csángók — románok. Zaharia immár negyven éve tanulmányozza ezt a kérdést, ami tulajdonképpen — nem is létezik. De hát ha nincs is kérdés, mit tanulmányozott annyi temérdek ideig? Tatár Zoltán szerint a kommunikációs zavar a mindenkori magyar kormányok részéről is megnyilvánult. Nemrég a bukaresti pápai nuncius így nyilatkozott a televíziónak: "Valóban hallottam beszélni egymásközt az apácákat, nővéreket csángóul (!), de imádkozni csak románul imádkoztak, sőt a templomban sem kértek soha magyar nyelvű misét... akkor meg minek erőltetni a magyar oktatást?" A kommunikációs zavarok a magyarok és a magyar csángók között már a reformáció után megkezdődtek, papok hiánya meg nemtörődömség miatt. Amikor nagykésőre a Magyar Tudományos Akadémia megfigyelőket küldött Moldvába felmérni a csángók helyzetét, már csak arra szorítkoznak, hogy megállapítsák: egy halálraítélt népcsoportocska agonizált. Szerencsére vannak Lakatos Andrások, Petrás Józsefek, Duma Andrások, Domokos Pálok, Kallós Zoltánok, Szabó T. Attilák, és még sokan mások, akik a csángókra jellemző konok kitartással végzett munkásságukkal bizonyították a történelmi tényt, hogy léteztek és léteznek a moldvai magyar csángók, anyanyelvükkel (lásd a két kötetes Csángó nyelvatlaszt), hitvallásukkal, gazdag és színes kultúrájukkal, állapította meg a cikkíró. Idézett a Kolozsváron megjelent Világosság" című napilap Magyar tanító jelentése Csángóföldről című cikkéből. Felsőrekettyésen "Amikor először vettem részt a szentmisén, a templomból az egész falunépe hazakísért. Sokan sírtak, éljeneztek. Az ifjúság estére táncba hívott.A gyermekek most már szorgalmasan tanulnak anyanyelvükön. Köszönet érte az MNSZ-nek, Czikó Nándor országgyűlési képviselőnek, Dogariu- Kádár István lelkes csángó titkárnak és Kemenes József brassói tanfelügyelőnek" /1948. jan. 21./ Ugyanabban a lapban, az Újabb magyar tanítókat kérnek Csángóföldre! című cikkben: "Rácz György a MNSZ kp. vb. tagja könyveket vitt a felállítandó csángóiskolák részére. Lészped és Klézse környékén magyar gyermekek olyan tömegesen iratkoztak be a magyar tannyelvű iskolákba, hogy a kinevezett tanítók máris kevésnek bizonyultak. Bákó megye tanügyi főnöke sürgősen újabb tanítókat kér!" /1948. jan. 25./ És még egy idézet: "Hazánkban nem szóbeszéd a népek egyenjogúsága, hirdeti Duma György, a bákó megyei csángók nemzetgyűlési képviselője. " /1948. ápr. 23./ /Tatár Zoltán: Volt csángó, nincs csángó avagy a kommunikáció csődje. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./2002. február 25.
Febr. 23-án tartotta évi küldöttközgyűlését az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszámolt a szervezet egyéves tevékenységéről. Fontos eseményként értékelte a státustörvény életbe léptetését. A kolozsvári magyarság összeírását még nem sikerült befejezni. Lakatos András oktatási alelnök hiányosságként említette a megfelelő kapcsolattartás kiépítését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége oktatási főosztályával, valamint egy, az egész romániai magyar közoktatást átfogó stratégia kidolgozását a kilencosztályos általános oktatás bevezetését illetően. Mátis Jenő, a Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke úgy vélte, hogy 1996 után teljesen elfeledkeztek az autonómiatörekvésekről, az erdélyi magyarság "miniparlamentjének" tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsát (SZKT) "báb-" és "súlytalan" intézménnyé degradálták, a szövetség pedig "hierarchikus pártként" kezdett el működni. Kónya-Hamar Sándor hanagsúlyozta: az újabb karok létrehozása a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen konkrétumként szerepel a dokumentumban, a kormánypárt és nem az RMDSZ feladata meggyőzni az egyetemek szenátusát ezek szükségességéről. Amennyiben viszont a kormánypárt meg akarja kerülni a kolozsvári áldatlan helyzet rendezését, abból vita lesz és nem protokollum, mondta Kónya-Hamar Sándor. /Papp Annamária: Évi küldöttközgyűlését tartotta az RMDSZ. Módosították a Kolozs megyei szervezet alapszabályzatát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./ Kónya szerint amióta Teodor Pop-Puscas kolozsvári rendőrparancsnok rohamrendőrökkel vitette be Gheorghe Funart kihallgatásra – mivel többszöri idézés ellenére sem volt hajlandó a parancsnokságra menni – az ezredest folyamatosan zaklatja a polgármester, és már több mint 400 millió lejes bírságot rótt ki rá a városháza egy építkezése miatt. "Oda fajult a zaklatás, hogy a parancsnok kénytelen volt az RMDSZ-hez fordulni, tőlünk kérve, hogy a lehető legmagasabb fórumokon képviseljük ügyét" – fejtette ki a Kolozs megyei RMDSZ elnöke. A képviselő felhívta a jelen levő helyi RMDSZ-elnökök figyelmét, sürgősen egyeztessenek a helyi önkormányzatokban a magyar nyelvű helységnévtáblák ügyében. Idén 93 újabb helyi RMDSZ-szervezet jött létre a megyében. Az ülésen Bitay Levente megyei ügyvezető alelnök az RMDSZ-tagsággal kapcsolatosan elmondta, míg 1990-ben a megyében 60 ezer tagot számláltak, ez tíz év alatt 48 ezerre csökkent. Az alelnök elégedetlenségét fejezte ki a dési és tordai szervezetekkel kapcsolatban, mert tőlük soha nem kapott egyetlen kimutatást sem a tagság létszámáról. /Lázár Lehel: Politikai párt az RMDSZ? Kolozsváron ülésezett a Megyei Képviselők Tanácsa. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./2002. május 13.
Az RMDSZ Oktatási és Önkormányzati Főosztályának rendezésében tanácskozás tartottak Kolozs megye magyar nyelvű közoktatásáról. A megjelent politikusok, szakemberek, iskolaigazgatók, önkormányzati képviselők, polgármesterek és alpolgármesterek vitáján szóba kerültek a gyenge tanulmányi eredmények, az oktatási szerkezet elavultsága, de nem utolsósorban az oktatási intézmények autonómiahiánya is. Jelenleg az önkormányzatok kötelesek finanszírozni a tanintézményeket, de nem avatkozhatnak bele az oktatási intézmények személyzet-összetételébe és a tantervbe sem. Nemsokára megszűnik ez a helyzet, az önkormányzatok iskolákra vonatkozó szélesebb hatásköre előbb-utóbb megteremti majd a tanintézmények közötti versenyhelyzetet. Kolozs megye a többi megyékhez viszonyítva élen jár a képzett pedagógusokkal való ellátottság szempontjából. Lakatos András, a megyei RMDSZ oktatási alelnöke iskolatanács a létrehozását javasolta, továbbá a regionális, nagyrészt magyar nyelvű oktatást biztosító iskolaközpontok létrehozását, ezek anyanyelven történő tanulási lehetőséget adnának a szórványtelepülések gyerekeinek is. Mindez bentlakásokat és iskolabuszokat igényelne, amit magyarországi anyagi források csoportosításával lehetne megoldani. Boros János kolozsvári alpolgármester felvetette a külkerületi iskolák válságos helyzetét, amelyeket a felszámolás veszélye fenyeget. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a megyei RMDSZ elnöke "leterheltnek" nevezte a szövetséget, "mert a civil szervezetek és az egyházak nem látják el a dolgukat". /Borbély Tamás: Az önkormányzatok kezébe az iskolákat! Politikai-szakmai tanácskozás Kolozs megye magyar nyelvű közoktatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2002. október 21.
A belső választások megtartására szólította fel az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) Markó Béla szövetségi elnököt. A testület okt. 19-i ülésén határozattervezetet fogadott el ebben az ügyben. A Kolozs megyei képviselők szerint a belső választások lépés elmulasztása beláthatatlan, az egész romániai magyar közösség sorsát hátrányosan érintő következményekkel járhat. A Kolozs megyei szervezet okt. 25-én és 26-án emlékezik meg a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadásának tizedik évfordulójáról, ezért a Kolozs megyei SZKT-küldöttek nem lehetnek jelen az SZTK ülésén. Ezért úgy határoztak, hogy az SZKT-ülésre Mátis Jenőt, az MKT elnökét és Lakatos András megyei tanácsost delegálják. Az SZKT legutóbbi ülésén Kónya-Hamar Sándor megyei elnök javasolta, hogy az SZKT-t ezúttal Kolozsváron tartsák, Markó Béla szövetségi elnök azt mégis Marosvásárhelyre hívta össze. A Kolozs megyei RMDSZ több tagja állásfoglalás elfogadását kezdeményezte Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mellett. A megyei vezetést bízták meg azzal, hogy még kialakítsa álláspontját ebben a kérdésben. /P. A. M.: Kolozs megye belső választásokat sürget. Csak Mátis és Lakatos vesz részt az SZKT-n. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./2002. december 14.
Lakatos András oktatási alelnök, az RMDSZ Kolozs megyei ügyvezető elnökségének tagja, minden egyetem előtti oktatással kapcsolatos kérdés a hatáskörébe tartozik. A romániai magyar közoktatás válságban van. Lakatos határozattervezetet nyújtott be az SZKT-nak, amelyet az el is fogadott. Ennek lényege az, hogy az RMDSZ legfelsőbb vezetése valóban tegyen azért, hogy a reformfolyamat újra beinduljon. A közoktatást ugyanis továbbra is egy olyan centralizált rendszer működteti, amelyet a diktatúrától örököltek. Magyar iskolaközpontokat kell kialakítani, mert hatékony, minőségi és versenyképes oktatást csak akkor lehet biztosítani. Adatbázisra van szükség, melynek s létrehozását az EMKE ifjúsági szárnya vállalta magára, azonban a megpályázott 42 millió lejt az RMDSZ nem biztosítja. - Lakatos a megyében segít jóváhagyatni osztályokat, óvodai csoportokat. Amikor jelezték, hogy Válaszúton probléma van, mert a bonchidai polgármester nem akarja engedélyezni a magyar osztály beindítását, akkor Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettessel intézkedtek. Ugyanez történt Kajántón és Magyarpalatkán. Lakatos az RMDSZ-kongresszuson a tanüggyel kapcsolatos problémák megvitatását fogja kérni. Az RMDSZ vezetésének arra kellene figyelnie, hogy egy iskola létesítése ne lokális kezdeményezés, ne partizánakció legyen, hanem egy tudatos, megtervezett folyamat része. - Lakatos úgy látja, válság van az RMDSZ-en belül. Óriási szakadék van aközött, ahogy az RMDSZ munkáját megítéli maga a vezetés, és ahogyan ez lecsapódik a hétköznapi emberek szintjén. Lakatos kételkedik abban, hogy azokkal az emberekkel, akik Markó Bélát körülbástyázzák, képes lesz-e váltani. /Sándor Boglárka Ágnes: Válságban a romániai magyar közoktatás. Interjú Lakatos András oktatási alelnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./2003. március 31.
Márc. 29-én Kónya-Hamar Sándor képviselőt választották meg ismét az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökévé Kolozsváron, Máté András városi tanácsos ellenében a megyei tisztújító küldöttgyűlésen. Az ülés napirendjén szerepelt többek között a megyei elnök, alelnökök, különféle szakbizottságok beszámolói kétéves tevékenységükről. Kónya-Hamar Sándor megállapította, hogy sok rangadó értelmiségi a kezdeti lelkesedés után visszavonult a szervezeti életből, és maradtak az elkötelezettek, akik egyre jobban fogynak és öregednek. A Kolozs megyei RMDSZ egyházakkal való viszonyát talán példaértékűnek nevezte. Az RMDSZ országos vezetősége nem kimondottan Kolozsvár központúságú. A magyarországi pártokkal való viszonyt Kónya-Hamar Sándor így jellemezte: " még mindig jobb, hogy senki klientúrája nem lettünk". És mit jelent a kolozsváriság 2003 tavaszán? "Egyfajta azonosulást egység és kétség választhatósága között, leginkább az elsővel, az egységgel", fogalmazott Kónya-Hamar Sándor. A jelenlévők Pillich László művelődési, Sztranyiczky Szilárd mezőgazdasági, Máté András, a kolozsvári körzetekkel való kapcsolattartásért felelős alelnöknek, továbbá Lakatos András oktatási, Pálffy Zoltán önkormányzati alelnök, Mátis Jenő, a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) elnökének, valamint Bitay Levente ügyvezető alelnöknek a jelentését hallgathatták meg. Az elnökségi beszámolókat nagy többséggel elfogadták. A megyei alapszabályzatot módosították. A küldöttek elfogadták azt a módosító indítványt, hogy hozzák létre a Kolozs megyei szervezet tiszteletbeli elnöki címét. Ennek betöltésére a megyei elnökség Tőkés László püspököt, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnökét kéri fel. A küldöttgyűlés 172 szavazattal újraválasztotta elnökévé Kónya-Hamar Sándort, megelőzve így Máté Andrást, aki 155 szavazatot kapott. A testület úgy határozott, hogy elektoros módszerrel válasszák meg a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) Kolozs megyei küldötteit. /Papp Annamária: Tisztújító közgyűlés Kolozs megyében. Kónya-Hamar Sándor a régi-új megyei elnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ 2003. szeptember 22.
A kalotaszentkirályi iskola idén ünnepli a település intézményesített oktatása első írásos említésének 350. évfordulóját. Szept. 21-26. között nagyszabású ünnepségsorozatra, ezen belül névadóünnepségre, jelképek avatására, emléktáblák leleplezésére, valamint az Iskola Krónikája nevű kiadvány megjelentetésére kerül sor. Szeptember elsejétől az intézmény hivatalos neve Ady Endre Iskola. A hivatalos névadási ceremóniára szept. 25-én kerül sor. Szept. 21-én kezdődött az ünnepségsorozat a helyi református templomban, Pap Géza püspök hirdetett igét. Felavatták a Pécsi L. Dániel által tervezett iskolacímert és iskolazászlót is. Három emléktáblát avattak Kalotaszentkirályon. Az iskola bejáratánál elhelyezett faragott táblát Vincze Kecskés István adományozta, ezen Seneca bölcsessége olvasható (Non scholae, sed vitae discimus - Nem az iskolának, az életnek tanulunk.) Az iskola folyosóján helyezett fehér márványtáblát Lakatos András iskolaigazgató adományozta, rajta az alábbi felirattal: Kalotaszentkirály-Zentelke, 1653-2003, állíttatott az iskolai oktatás első írásos említésének 350. évfordulóján. A vörös márványtábla Pécsi L. Dániel ajándéka, rajta olvasható: Az emléktáblát Ady Endre nevének felvétele és jelképei felavatásának emlékére állíttatták az iskola tanárai és diákjai. /Kismihály Hajnalka: Ady Endre Iskola Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./2004. március 1.
Mind a tíz Kolozs megyei RMDSZ-es megyei tanácsos négyéves tevékenységét pozitívan értékelte a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) febr. 28-i ülésén. A küldöttek elfogadták Papp István, Pillich László és Révész Erzsébet városi tanácsosok beszámolóit is. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete májusban nagyszabású értekezletet szervez, amelynek fő témája az autonómia kérdése – jelentette ki Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. A rendezvényre meghívnák azoknak a nemzeti kisebbségeknek a képviselőit is, akik már az autonómia különböző formáival rendelkeznek Európában. A megyei elnök felkérte az RMDSZ platformjait, hogy az elkövetkezőkben a Szabadelvű Körhöz hasonló értekezleteket szervezzenek az autonómia kérdéskörének minél alaposabb megismerése érdekében. Három kolozsvári városi tanácsos – Papp István, Pillich László és Révész Erzsébet – négyéves tevékenységét a testület korábban nem fogadta el. A három tanácsos óvást emelt a döntés ellen. Az MKT mostani ülésén ismét meghallgatta az érintett tanácsosokat, akiknek a tevékenységét végül az MKT titkos szavazás útján elfogadta. Ezután következett az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosainak a meghallgatása és tevékenységüknek kiértékelése volt. A jelenlévők Kerekes Sándor, Bitay Levente, Böjte Dániel (Alsó-Aranyosvidék tájegység), Buchwald Péter, Lakatos András (Kalotaszeg), Molnár Géza, Pálfi Zoltán, Pethő Zsigmond, Székely István (Torda-Aranyos), Váncsa Pál (Szamosmente) beszámolóit hallgathatták meg. Az MKT szintén titkos szavazással elfogadta mind a tíz megyei tanácsos tevékenységét. /Papp Annamária: Sikeresen vizsgáztak a városi és megyei tanácsosok. Következik a jelöltállítás és a rangsorolás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./2004. március 3.
Nicolae Chis bánffyhunyadi polgármesternek magyar felesége van, és a lánya a református templomban konfirmált, ezzel indololta Varga András, a helyi polgári körök elnöke, hogy a Bánffyhunyadi Magyar Polgári Körök Chist támogatják az RMDSZ-jelölt ellenében a polgármester-választásokon. Az RMDSZ eddig kétszer indított saját polgármesterjelöltet a 32 százalékban magyarlakta kalotaszegi városban; egyszer Szentandrási István RMDSZ-elnök, egyszer pedig Lakatos András Kolozs megyei tanácsos maradt alul. /Salamon Márton László: Bánffyhunyadi alkuk. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./2004. április 19.
Ápr. 17-én rangsorolták az RMDSZ Kolozs megyei önkormányzati képviselőjelöltjeit. A rangsort a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsából (MKT) és a Megyei Önkormányzati Tanácsból (MÖT) álló testület volt hivatott megállapítani. A jelöltek rangsora a következő: 1. Pethő Zsigmond, 2. Dániel Márton (Mezőség), 3. Kerekes Sándor, 4. Lakatos András (Kalotaszeg), 5. Pálfi Mózes Zoltán, 6. Székely István (Aranyos-mente), 7. Mátis Jenő, 8. Váncsa Pál Áron, 9. Pászkány Árpád, 10. Bitay Levente, 11. Major Melinda, 12. Takács Gyula, 13. Barazsuly Emil és 14. Farkas Zoltán. Az eddigi megyei tanácsosok közül Böjthe Dániel, Buchwald Péter és dr. Molnár B. Géza nem indult újabb mandátumért. /Papp Annamária: Rangsorolták az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosjelöltjeit. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./2004. június 4.
161 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot Magyargyerőmonostoron Hary Etelka, Kalotaszeg Nagyasszonya, aki Gyarmathy Zsigáné néven vált híressé, mint néprajzkutató és író. Születésnapja tiszteletére az idén a Körösfői Rákóczi Kultúregylet szervezett koszorúzási ünnepséget Bánffyhunyadon, ahol Gyarmathyné élt. Péter Mónika tanárnő, a Gyarmathy Zsigáné Irodalmi Kör vezetője ismertette a Nagyasszony életútját. Lakatos András megyei tanácsosjelölt beszédében rámutatott: A 19. század végén a kalotaszegi magyarság nagyon nehéz gazdasági helyzetbe került. A vasút megépítésével az emberek elestek legfőbb jövedelmi forrásuktól, a fuvarozás lehetőségétől, emiatt a lakosság válaszút elé került: vagy elvándorolnak, vagy más munkalehetőség után néznek. Ekkor kezdte hatalmas munkáját a Gyarmathy-házaspár: fellendítették a háziipart, világhírűvé tették a kalotaszegi népi hímzést. /Péntek László: Bánffyhunyad. Kalotaszeg Nagyasszonyára emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./2005. március 10.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kinevezte, és a szövetségi elnöknek megerősítésre javasolta Lakatos Andrást az RMDSZ ideiglenes oktatási ügyvezető alelnöki tisztségébe. Lakatos András fizika-kémia szakos tanár, a kalotaszentkirály-zentelkei Ady Endre iskola igazgatója, a kalotaszentkirályi és a bánffyhunyadi RMDSZ alapító tagja, 1996-tól Kolozs megyei tanácsos, 2000-tól tagja a Szövetségi Képviselők Tanácsának. Alapító tagja a kalotaszentkirályi Ady Endre Művelődési Egyesületnek és a Kós Károly Művelődési Egyesületnek. /Lakatos András az oktatásért felelős ügyvezető alelnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./